Solti György nem tartozik a legkedvesebb karmestereim közé, de jó pár felvételét, valamint társulatépítő munkáját nagyra értékelem. Ő is sokat köszönhetett a zeneiparnak – a zeneipar meg neki.
2012.10.24. Solti György centenáriuma

Indulj el egy úton

Solti György nem tartozik a legkedvesebb karmestereim közé, de jó pár felvételét, valamint társulatépítő munkáját nagyra értékelem. Ő is sokat köszönhetett a zeneiparnak – a zeneipar meg neki.

Vásáry Tamás Cziffráról, a pályatársról mesél. Vásáry remek mesélő, és tényleg belülről ismeri a 20. század zenei életét.

Műsorváltozás miatt nem jelent meg a Klukon Edittel, Ránki Dezsővel és Ránki Fülöppel igen nehezen, csak írásban tető alá hozott beszélgetés. Nem tipikus interjú, de a három zongoraművész gondolatai miatt sajnálnám, ha feledésbe merülne.

Kocsis Zoltánnal kétszer beszélgettem, mindkettő felért egy mesterkurzussal: zongorával, konkrét példákkal támasztotta alá azt, amiről beszélt.

A nyolcvanéves Gonda János egyszerre keltette a bölcs tudós és az örökifjú jazz-zenész benyomását.

Szokolov zavarba ejt. Magától értetődő tökéletessége, az embert elrejtő, interpretálatlan interpretáltsága elbizonytalanít. Talán ezért nem jelent meg a kritika annak idején?

Polgár László és Klukon Edit hangversenye Schubert Hattyúdalából. Én Polgárt is itt hallottam utoljára.

Ha megvan egy kritika első mondata, akkor a többivel se lehet gond. Kocsis koncertjének viszont az első „mondata” adta a legtöbbet, nomeg a „cabrióra” nyitott zongora, melyen a Mozartot játszotta.

Schubert-négykezesek Klukon Edit és Ránki Dezső előadásában, könnyebb és komolyabb művek, a legmagasabb minőségben.

Brendel búcsú-koncertkörútjának budapesti állomása. Ritka szerencse, hogy pár hónappal később ugyanezt a műsort Kölnben is hallhattam. Ahol kiderült, mennyit ad az élményhez a Zeneakadémia…