Polgár László-interjú, egy telefon, életem legjobb interjú-élménye! Szívesen beszélgettem volna vele a hetvenediken is…
2007.01.03. „Hatvan? Csak egy szám!”

Indulj el egy úton

Polgár László-interjú, egy telefon, életem legjobb interjú-élménye! Szívesen beszélgettem volna vele a hetvenediken is…

Akkor, 2006-ban úgy tűnt, Pauk György nem adta meg magát a telefonban. Most újraolvasva kiderül, mégis fontos beszélgetés ez. Az ottliki cím nem véletlen.

Eliszo Virszaladze Tiszadobon. Előtte Sermonetában láttam tanítani. Focit nézni is. Hatalmas egyéniség, nemcsak zeneileg.

Rattle a kedvencem a ma élő karmesterek közül, a Berlini Filharmonikusokkal másodszor hallhattam. Érdemes volt.

Egy remek Fesztiválzenekar-koncert, melyre nem jött el a neves vendégszólista, és ezzel jól jártunk.

A Narancsban volt egy sorozatom, 2000 leütéses kritikák rádióműsorokról. A közszolgálati rádióban szakemberek dolgoztak. Jó volt. De rég volt!

Lehet, hogy ez volt az utolsó Kocsis-szólóhangverseny, melyet hallottam? A színpadon ültem, pár méterre tőle, és az egész – talán a megfázása miatt, vagy talán azért, mert tényleg el akartam mesélni valakinek – nagyon intimre, Kocsistól szokatlanul személyesre sikerült. Nagyszerű koncert volt, máig emlékszem.

Brahms vonósnégyeseivel és Végh Sándorral kapcsolatban élnek közhelyek, melyekre érdemes rácáfolni, különösen, ha olyan remek előadás áll rendelkezésünkre, mint a Végh-kvartett Brahmsai.

Kocsis Bartók-felvételéről többen azonnal leírták, hogy „a legjobb Concerto”. Én ezt próbáltam részben mérsékelni, részben alátámasztani – egyáltalán: valamennyire komolyan vehető eszközökkel körüljárni. A leghosszabb kritikám, eredetileg táblázat is tartozott hozzá.