Herbert Blomstedt, a Bécsi Filharmonikusok és Beethoven versenye, melyből a két szélső kerül ki győztesen.
2015.10.26. Bízza Lajosra

Indulj el egy úton
Herbert Blomstedt, a Bécsi Filharmonikusok és Beethoven versenye, melyből a két szélső kerül ki győztesen.
Keller András remek zenész – számomrta elsősorban kamaramuzsikusként. Jevgenyij Koroljov pedig mindig.
Egy remek Fesztiválzenekar-koncert, melyre nem jött el a neves vendégszólista, és ezzel jól jártunk.
Dmitrij Baskirov nemcsak tanárként, hanem előadóként is izgalmas. A koncert kárpótlás volt azért is, hogy olyan kevés felvételem van vele.
Szokolov zavarba ejt. Magától értetődő tökéletessége, az embert elrejtő, interpretálatlan interpretáltsága elbizonytalanít. Talán ezért nem jelent meg a kritika annak idején?
Lehet, hogy ez volt az utolsó Kocsis-szólóhangverseny, melyet hallottam? A színpadon ültem, pár méterre tőle, és az egész – talán a megfázása miatt, vagy talán azért, mert tényleg el akartam mesélni valakinek – nagyon intimre, Kocsistól szokatlanul személyesre sikerült. Nagyszerű koncert volt, máig emlékszem.
Ebből a koncertből a (Berio által is feldolgozott) Schubert-töredék maradt meg. Azóta még Schuberten belül is ez a legszomorúbb zeném.
Sírnivalóan szép koncert volt. Elégedett voltam azzal, ahogy sikerült megírnom. Az Ésben aztán belém kötöttek. Rém igazságtalan volt az egész, vagy én voltam naiv és tudatlan? Alighanem mindkettő. De az élmény és a kritika megmaradt.
Szeretek tarokkozni. Zenekritikusi szárnypróbálgatásaim egyikén – Stravinsky Kártyajátéka kapcsán – a játék szabályait illesztettem a Fesztiválzenekar koncertjére.