Brendel búcsú-koncertkörútjának budapesti állomása. Ritka szerencse, hogy pár hónappal később ugyanezt a műsort Kölnben is hallhattam. Ahol kiderült, mennyit ad az élményhez a Zeneakadémia…
2005.02.07. „Deiner wart ich mit Verlangen”

Indulj el egy úton
Brendel búcsú-koncertkörútjának budapesti állomása. Ritka szerencse, hogy pár hónappal később ugyanezt a műsort Kölnben is hallhattam. Ahol kiderült, mennyit ad az élményhez a Zeneakadémia…
Kocsis Bartók-felvételéről többen azonnal leírták, hogy „a legjobb Concerto”. Én ezt próbáltam részben mérsékelni, részben alátámasztani – egyáltalán: valamennyire komolyan vehető eszközökkel körüljárni. A leghosszabb kritikám, eredetileg táblázat is tartozott hozzá.
Abszurd: az volt a koncert is, az is, ahogy írtam róla. Van benne krakélerség, vállalom, de máig emlékszem a hangulatra, Csajkovszkij és az állatok farsangjának keveredésére. És sokakról derült ki annak idején, hogy ezt a kritikámat olvasták…
Az Amadinda kamaszkori élményem, ez a húsz évvel későbbi találkozás belőlem is kihozta a játékost.
Szeretek tarokkozni. Zenekritikusi szárnypróbálgatásaim egyikén – Stravinsky Kártyajátéka kapcsán – a játék szabályait illesztettem a Fesztiválzenekar koncertjére.
Első megjelent kritikám, egy baráti beszélgetés folytatása, mely elindította kritikusi pályámat.