Egy remek Fesztiválzenekar-koncert, melyre nem jött el a neves vendégszólista, és ezzel jól jártunk.
2013.10.18. Otthonosan
zongora
2009.09.14. A zenebohóc és az ütvefúró
Kevés jazzkritikáim egyike. A kevésbé ismert, litván Saga Quartet és a híres Aki Takase emlékezetesen eredeti két félidejét lélekben nagyobb távolságból szemléltem, mint egy klasszikus zenei koncertet.
2007.03.26. Izgalmak
Dmitrij Baskirov nemcsak tanárként, hanem előadóként is izgalmas. A koncert kárpótlás volt azért is, hogy olyan kevés felvételem van vele.
2006.01.29. Feketén-fehéren
Eliszo Virszaladze gyerekkori élményem, egy 503-as Mozartját hallgattuk rongyosra barátommal. Első felnőttkori találkozásunkat később még több követte, de talán ez a koncertje adta a legtöbbet.
2005.11.14. Kelemen Barnabás, Rév Lívia és kamarapartnerei a Zeneakadémián
Generációk találkozása (az utólagos címben szereplők mellett Kokas Katalin, Rohmann Ditta, Perényi Miklós és Bujtor Balázs), avagy csupa örökifjú. Sa remény, hogy mindig jönnek tehetséges fiatalok.
2005.04.18. Az ember, aki zongorázik
Szokolov zavarba ejt. Magától értetődő tökéletessége, az embert elrejtő, interpretálatlan interpretáltsága elbizonytalanít. Talán ezért nem jelent meg a kritika annak idején?
2005.04.21. Cikluszárás
Polgár László és Klukon Edit hangversenye Schubert Hattyúdalából. Én Polgárt is itt hallottam utoljára.
2005.03.22. Kocsis Zoltán Szolnokon
Ha megvan egy kritika első mondata, akkor a többivel se lehet gond. Kocsis koncertjének viszont az első „mondata” adta a legtöbbet, nomeg a „cabrióra” nyitott zongora, melyen a Mozartot játszotta.
2005.03.09. Megunhatatlanul
Schubert-négykezesek Klukon Edit és Ránki Dezső előadásában, könnyebb és komolyabb művek, a legmagasabb minőségben.
2005.02.07. „Deiner wart ich mit Verlangen”
Brendel búcsú-koncertkörútjának budapesti állomása. Ritka szerencse, hogy pár hónappal később ugyanezt a műsort Kölnben is hallhattam. Ahol kiderült, mennyit ad az élményhez a Zeneakadémia…